A szó a latin abundantia szóból ered: túlcsordulást, áradást jelent. Az ezt a szót használó hagyományok azonban többnyire valami csendesebbre gondolnak: nem a modern értelemben vett gazdagságra, hanem arra, hogy belülről érezzük, hogy mindenből van elég. Elég étel, elég meleg, elég összetartozás.
A bőség gyakorlása a figyelemmel kezdődik. A hagyomány azt javasolja, válasszunk ki minden nap egy pillanatot, amikor észreveszünk valami hétköznapit: egy közösen elfogyasztott ételt, egy megnyíló ajtót, egy váratlan pihenőnyi időt. Ezek nem apróságok: amire figyelünk, az hajlamos növekedni. A jóga rendszerében ez a minőség a Manipura, vagyis a napfonatcsakra köré összpontosul: ez a személyes erő, a minden értelemben vett jó emésztés és annak magabiztos érzete, hogy mindenből van elég.
A hagyomány ehhez a meleg színű köveket társítja: a citrint, a borostyánt, az aranyszínű tigrisszemet, a zöld aventurint és a visszafogott fényű piritet. Mindenekelőtt a citrint: a középkori lapidáriumok a kereskedők kövének nevezték, és a pénztár közelében tartották, nem varázsszerként, hanem a szándék kézzelfogható emlékeztetőjeként. Térj vissza hozzá, javasolja a hagyomány, és nevezd meg, mi alakul jól.
Ehhez a hangulathoz meleg illatok illenek: gyömbér, kardamom, édesnarancs, egy kevés fahéj. Minden, ami a készülődés, nem pedig a pazarlás illatát idézi: a konyha, mielőtt megérkeznek a vendégek, a reggeli piac.
A tárgyak önmagukban nem tesznek semmit. De egy kő, amelyet szem előtt tartasz, vagy egy gyertya, amelyet egy megnevezett szándékkal gyújtasz meg, a mindennapi odafigyelés apró, rendszeres alkalma lehet. A gyakorlat a tiéd. A tárgyaknak te jelölöd ki a helyét.
Lent: a katalógus bőséget idéző kínálata: kövek, illatok és apró tárgyak az odafigyelés gyakorlásához.
Gyakran ismételt kérdések
Melyik kristályt használják hagyományosan a bőség bevonzására?
A citrin kapcsolódik leginkább a bőség hagyományához: a középkori drágakőleírások a kereskedők kövének nevezték, és a pénztár közelében tartották, hogy nap mint nap emlékeztessen a szándékra. Más meleg színű kövek is ide tartoznak: a borostyán, az aranyszínű tigrisszem, a zöld aventurin és a pirit. A gyakorlat lényege, hogy észrevegyük, mi alakul jól; a kő pedig az a hely, ahová ezt a figyelmet irányítjuk.
Melyik követ választják hagyományosan a pénz bevonzására?
A hagyomány a jólét szándékával leggyakrabban a citrint társítja, nem varázsszerként, hanem kézzelfogható fókuszként arra, amit észre szeretnél venni. A pirit és a zöld aventurin is megjelenik a kereskedők hagyományában. A tárgy önmagában nem tesz semmit; ott tartja a figyelmedet, ahová visszatérsz hozzá, és arra emlékeztet, hogy nevezd meg, mi működik, ahelyett, hogy a szerencsére várnál.
Tarthatom együtt a bőséget jelképező köveket?
Igen. Nincs hagyományos tiltás arra, hogy együtt tartsd a citrint, az aventurint, a tigrisszemet vagy a piritet. A bőségpolcra meleg színű kövek kerülnek, mert ugyanaz a szándék kapcsolja össze őket: a belülről fakadó elégség érzése és annak gyakorlása, hogy észrevegyük, mi alakul jól. Tedd őket olyan helyre, ahol naponta látod (például az ablakpárkányra, az íróasztal egyik sarkára vagy a konyhai polcra), és tudatosan térj vissza hozzájuk.
Hová helyezzem a bőséget jelképező követ?
A hagyomány szerint olyan helyen tartsd a bőséget jelképező követ, ahol minden nap látod: a munkahelyed közelében, a vízforraló mellett vagy egy gyakran szem előtt lévő polcon. Maga a tárgy nem tesz semmit; az a célja, hogy naponta emlékeztessen a tudatos odafigyelésre. A pénztár közelében tartott citrin a kereskedők gyakorlatát idézi: állj meg egy pillanatra, és nevezd meg, mi működik, mielőtt kinyitod a kasszát.
Mit jelent valójában a bőség hagyománya?
A szó a latin abundantia, vagyis „túláradás” szóból ered, de a hagyomány valami csendesebbet jelent: a belülről fakadó elégség érzését, nem pedig modern értelemben vett gazdagságot. A gyakorlat a figyelemmel kezdődik. Válassz ki minden nap egy hétköznapi pillanatot, és vedd észre: egy közös étkezést, egy megnyíló ajtót vagy a meleget, amikor szükséged volt rá. Aminek figyelmet szentelünk, az általában gyarapodik.