Négy drágakőforma – ametiszt

• Négy különböző geometriai forma egyetlen kőtípusból. A szív laposan fekszik, a gömb gördül a tenyérben, az obeliszk magasra emelkedik, a piramis pedig négyzetes talpán áll.
• A szín a készleten belül is változik. Egyes darabok közepén koncentrált lila szín látható halvány szélekkel, másokon fehér kvarccsíkok húzódnak át a sötétebb zónákon.
• A felület sima, de nem üvegszerűen csillogó. Mindegyik forma másképp kapja el a fényt: a gömb minden oldalán egyenletesen mutatja a színt, a piramis lapjai pedig elfordításkor világosodnak és sötétednek, míg az obeliszk teljes hosszában sávosságot tár fel.
• A természetes zárványok és az egyenetlen színeloszlás miatt minden készlet eltérő. A képen látható képződmények nem fognak pontosan megegyezni a következő készlettel.

Az ametiszt a kvarc lila változata, amelynek színét nyomokban jelen lévő vas és a földtörténeti idő alatt ható természetes sugárzás adja. Vulkáni kőzetek üregeiben alakul ki, ahol a szilícium-dioxidban gazdag oldatok elég lassan hűlnek le ahhoz, hogy nagy kristályok növekedhessenek. A lila szín intenzitása a vastartalomtól és a besugárzás időtartamától függ; a halványabb zónák gyakran ott alakulnak ki, ahol a kristály gyorsabban növekedett, vagy ahol csökkent a vaskoncentráció. Ez az indiai anyag jellemzően erős színzónásságot és fehér kvarcereződést mutat, ami a bazaltos anyakőzetből származó ametiszt jellegzetessége.

Helyezze őket együtt egy polcra, ablakpárkányra vagy meditációs térbe, illetve ossza szét őket különböző helyiségekben. A gömb és a szív stabilan megáll sík felületeken, az obeliszk és a piramis pedig támaszték nélkül is függőlegesen áll. Az ametiszt kifakulhat, ha heteken át erős, közvetlen napfény éri, ezért a déli fekvésű, napos ablakok hosszú távú kihelyezéshez nem ideálisak. Törölje át száraz ruhával; ne áztassa, mert a hosszan tartó vízzel való érintkezés idővel tompíthatja a polírozást.

Az ametisztet kultúrák sokasága becsüli több ezer éve. Az ókori görögök úgy hitték, hogy megóv a lerészegedéstől (neve az amethystos szóból ered, amelynek jelentése: „nem részeg”), és megtalálható egyiptomi ékszerekben, reneszánsz kori uralkodói dísztárgyakon, valamint tibeti imafüzéreken is. A jógikus hagyományban az ametiszt a koronacsakrához kapcsolódik, és gyakran kézben tartják meditáció közben, vagy csendes elmélyülésre szánt terekben helyezik el. A készlet négy formája különböző gyakorlatokban eltérő szimbolikus jelentést hordoz: a szív az együttérzés jelképe, a gömb a teljességé, az obeliszk a fókuszpontot, a piramis pedig a szándék befogadó edényét jelképezi.

Négy polírozott ametisztdarab: egy szív, egy gömb, egy obeliszk és egy piramis. Minden készlet természetes kőből faragott darabokból áll, ezért a készletek között eltérés várható a szín intenzitásában, az erezetben és a zárványok mintázatában.

A változatos formák miatt ez nagylelkű ajándék annak, aki most kezdi gyűjteni a kristályokat, meditál, vagy egyszerűen vonzódik a természetes kő szépségéhez. Olyan ajándékként is jól működik, amelyet meg lehet osztani: egy forma az ajándékozónak, három a megajándékozottnak, vagy akár négy ember is osztozhat egy készleten.