A tizenöt legfontosabb indiai istenség a Trimúrti három istene, Brahma, Visnu és Siva; Visnu két legkedveltebb avatárja, Krisna és Ráma; az istennők közül Durga, Kálí, Laksmí, Szaraszvatí, Párvatí és Rádhá; valamint Ganésa, Hanumán, Kártikéja és Kubéra. Egy teremtő és egy pusztító, egy anya, aki oroszlánon lovagol, egy elefántfejű isten, egy fuvolázó szerelmes: a hinduizmus nem egyetlen arcát mutatja meg az isteninek, hanem sokat.
A sok arc mögött a legtöbb hagyomány egyetlen valóságot lát, Brahmant, amelyhez a hívő azon a formán át jut el, amelyet szeret. Ezért fér meg egyetlen otthoni oltáron egymás mellett Ganésa, Laksmí és egy Shiva lingam, ellentmondás nélkül. A hagyomány önmagát Szanátana Dharmának nevezi, ezt általában „örök útként” fordítják, és a világ legrégebbi ma is élő vallásai közé tartozik.
Röviden
- Mind a tizenöt istenség: miről ismerhető fel, ki a társa, mi a szerepe, és milyen más neveken ismerik.
- A Trimúrti a kozmikus körforgást fogja át: Brahma teremt, Visnu fenntart, Siva felbont, hogy a teremtés újrakezdődhessen.
- Durga és Kálí ugyanannak a Nagy Istennőnek a félelmetes formái, akit leggyakrabban Párvatíval azonosítanak. Ganésa, Laksmí, Szaraszvatí és Hanumán sárgaréz múrtijait a szent szobrok között találja.
Ganésa15 db
Megnyitás →
Ebben az útmutatóban 17
A 15 istenség
Brahmaa Teremtő
Visnua Fenntartó
Sivaa Pusztító
Krisnaaz isteni szerelmes
Rámaaz eszményi király
Durgaa harcos istennő
Kálía sötét anya
Laksmía jólét istennője
Szaraszvatía tudás istennője
Párvatíaz erő istennője
Ganésaaz akadályok elhárítója
Hanumána hűséges hívő
Kártikéjaa háború istene
RRádháaz örök kedves
KKubéraa gazdagság ura
Brahma
a Teremtő
| Ábrázolás | Négy feje van, mindegyik a Védák egyikét mondja; hátasa a hattyú. |
|---|---|
| Társa | Szaraszvatí, a tudás istennője. |
| Szerepe | A hindu kozmológiában a világegyetem teremtője; a Trimúrti első tagja. |
| Más nevei | Pradzsápati, Pitámaha, Csaturmukha (a négyarcú), Szvajambhú (az önmagától született), Virincsi. |
A puránák szerint Brahma egy lótuszból születik, amely Visnu köldökéből nő ki, és négy arcával minden irányban az üres világegyetemre tekint. A három nagy isten közül őt tisztelik a legkevésbé: csak néhány templom az övé, közülük a legismertebb a rádzsasztáni Puskarban áll. A hagyomány ebben saját logikát lát: ha a teremtés befejeződött, a teremtő munkája is véget ért.
A négy fejében állítólag a négy Véda lakozik, a Rig, a Száma, a Jadzsur és az Atharva, ami szorosan a tudáshoz köti, és ezt a kapcsolatot társa, Szaraszvatí tovább erősíti. A hindu gondolkodásban a teremtés nem egyszeri esemény, hanem körforgás, amely szüntelenül halad a teremtéstől a fenntartáson át a felbomlásig, és állítólag Brahma egyetlen napja is 4,32 milliárd évig tart.
Visnu
a Fenntartó
| Ábrázolás | Kék bőrű és négykarú, kagylókürtöt, diszkoszt, buzogányt és lótuszt tart; gyakran a Sésa kígyón fekszik. |
|---|---|
| Társa | Laksmí, a jólét istennője. |
| Szerepe | Őrzi a kozmikus rendet; tíz avatárban száll alá, hogy helyreállítsa. |
| Más nevei | Nárájana, Hari, Vászudéva, Mádhava, Góvinda, Acsjuta, Padmanábha. |
Visnu a vaisnava hagyomány középpontja, és leginkább tíz avatárjáról, a Dasávatáráról ismert: a hal, a teknős, a vadkan, az emberoroszlán Narasimha, a törpe Vámana, Parasuráma, Ráma, Krisna, sok felsorolásban Buddha, és Kalki, aki még eljövendő. Mindegyik az isteni alászállása, hogy újra rendbe tegye a világot, és közülük kettő, Ráma és Krisna, a nagy eposzok főszereplője.
Fenntartóként azt az egyensúlyt képviseli, amely stabilan tartja a világegyetemet, ezért történeteiben a dharma élő, a helyzetekre felelő rendként jelenik meg. Hívei Ékádasín, minden holdfélhónap tizenegyedik napján böjtölnek a tiszteletére.
Siva
a Pusztító
| Ábrázolás | Harmadik szem, kék torok, holdsarló és a Gangesz folyó a hajában; szigony, damaru dob és egy kígyó a nyakában. |
|---|---|
| Társa | Párvatí, az erő istennője. |
| Szerepe | A felbomlás, amely utat nyit az új teremtésnek; a Trimúrti harmadik tagja. |
| Más nevei | Mahádéva, Rudra, Bhólenáth, Natarádzsa, Mahésvara, Sankara, Bhairava. |
Siva számos szövegben megjelenik, a Siva-purána pedig teljes egészében az ő legendáinak szól. Torka azért kék, mert megitta a kozmikus óceán köpülésekor felszálló mérget, és ott tartotta, hogy megmentse a világot. Otthona, a Kailász-hegy ma is zarándokhely. Mindenekelőtt forma nélküli jelképében, a Shiva lingamban, egy sima, lekerekített kőben tisztelik, és olyan eltérő alakokban, mint a tigrisbőrön mozdulatlanul ülő jógi vagy a félelmetes Bhairava.
Az ő pusztítása a megújulás előtti tisztítás. Táncát, a tándavát a kozmosz ritmusaként értelmezik, Natarádzsaként pedig tűzgyűrűben táncol. Mahá Sivarátri, az ő nagy éjszakája, böjttel, egész éjjeli virrasztással és a lingam megfürdetésével telik.
Krisna
az isteni szerelmes
| Ábrázolás | Sötét vagy kék bőrű, fuvolán játszik, koronájában pávatoll, gyakran egy tehénnel. |
|---|---|
| Társa | Rádhá (legfőbb kedvese), Rukminí (első felesége). |
| Szerepe | Visnu nyolcadik avatárja; a gaudíja vaisnavizmusban maga a Legfelsőbb Lény. |
| Más nevei | Góvinda, Gópála, Mádhava, Sjámaszundara, Késava. |
Krisnát vajlopó gyermekként, tehénpásztorként, szerelmesként, királyként és tanítóként őrzi az emlékezet. Élete a Mahábháratában, a Bhágavata-puránában és a Bhagavad-gítában bontakozik ki: ifjúként a gópík, Vrindávan pásztorlányai között él, később pedig kocsihajtóként a kuruksétrai csatamezőn elmondja Ardzsunának a Gítát.
A Gítának köszönhető, hogy hívei a helyes cselekvés és a bhakti, az odaadás útmutatójaként fordulnak hozzá. Rádhával és a gópíkkal járt táncát, a rásza-lílát a lélek isteni egyesülés iránti vágyaként értelmezik. A gyakorlat középpontja nevei éneklése, amelyet dzsapa malán számolnak, születését pedig Dzsanmástamí éjfelén ünneplik.
Ráma
az eszményi király
| Ábrázolás | Kezében íj és nyíl, általában feleségével, Szítával, öccsével, Laksmanával és hívével, Hanumánnal. |
|---|---|
| Társa | Szítá. |
| Szerepe | Visnu hetedik avatárja; a Rámájana hőse. |
| Más nevei | Rámacsandra, Marjádá Purusóttama, Raghunandan, Rághava. |
Ráma története a Rámájana, Válmíki költő műve. Dasaratha ajódhjai király fiaként születik, tizennégy év száműzetést vállal, hogy apja adott szava ne szegődjön meg, elveszíti Szítát, akit Rávana démonkirály elrabol, Hanumán seregének segítségével visszaszerzi, majd hazatér, és igazságosan uralkodik.
Sok hívő számára élete erkölcsi iránytű: becsület, hűség és kötelességtudat, akár nagy áron is. Díváli, a fények ünnepe, az Ajódhjába való visszatérésére emlékezik, amikor a város minden út mentén mécseseket gyújtott, hogy hazavezesse.
Durga
a harcos istennő
| Ábrázolás | Nyolc vagy tíz karja van, oroszlánon vagy tigrisen lovagol, az istenek fegyvereit viseli. |
|---|---|
| Szerepe | A Nagy Istennő mint oltalmazó; a gonosszal szemben összegyűjtött erő. |
| Más nevei | Bhaváni, Ambá, Csandiká, Mahisászuramardiní, Ádi Sakti. |
Durga akkor jelenik meg, amikor egyetlen isten sem tudja legyőzni Mahisászurát, a bivalydémont: az istenek erejüket egyetlen lángoló alakba öntik, és saját fegyvereikkel ruházzák fel, Siva szigonyával, Visnu diszkoszával, Indra villámával. Ő az egyetlen Nagy Istennő, Déví vagy Sakti egyik félelmetes formája, akit hagyományosan Párvatíval azonosítanak, harcairól a Déví-máhátmja szól.
Győzelmét ünnepli a Navarátri, az ősz kilenc éjszakája, és Bengálban a Durga-púdzsá, amelynek utolsó napján agyagszobrait a folyóhoz viszik és a vízbe merítik. Himnusza, az Aigiri Nandini, szerepel mantra-útmutatónk tíz éneke között.
Kálí
a sötét anya
| Ábrázolás | Sötétkék vagy fekete bőr, kiöltött nyelv, koponyafüzér, görbe kard, Sivon áll. |
|---|---|
| Szerepe | A gonosz elpusztítója; az idő és a változás istennője. |
| Más nevei | Mahákálí, Sjámá, Daksina Káliká, Bhavatáriní, Csámundá. |
Kálí a hinduizmus egyik legmegrázóbb istennője. Durgához hasonlóan az egyetlen Nagy Istennő félelmetes formája, akit leggyakrabban Párvatíval azonosítanak, így a sötét anya és a szelíd hegyi leány ugyanannak az isteni nőiségnek két arca. A Déví-máhátmjában Durga homlokából pattan elő, és legyőzi Csanda és Munda démonokat, ezért kapja a Csámundá nevet.
Félelmetes alakját az ego és a tudatlanság elpusztításaként értelmezik. Az egyik történet szerint azért ölti ki a nyelvét, mert harci révületében rálépett Sivára, aki lefeküdt az útjába, és ekkor megtorpant. Bengálban anyaként szeretik, a Kálí-púdzsá pedig Díváli éjszakájára esik.
Laksmí
a jólét istennője
| Ábrázolás | Lótuszon ül vagy áll, kezéből aranyérmék hullanak, gyakran két elefánttal. |
|---|---|
| Társa | Visnu. |
| Szerepe | A jólét minden értelemben, anyagi és szellemi téren is. |
| Más nevei | Padmá, Kamalá, Srí, Haripriyá, Indirá, Bhárgaví. |
Laksmí neve már a Rigvéda függelékeiben szerepel, és a Tejóceán köpülésekor, a Szamudra-manthanakor emelkedik ki egy lótuszon ülve. Amikor Visnu Rámaként száll alá, ő Szítaként érkezik; amikor Krisnaként, ő Rukminí.
Díváli fő éjszakáján a családok kitakarítják a házat, nyitva hagyják az ajtót, és minden ablakpárkányon mécsest gyújtanak, hogy az istennő betaláljon. Nyolc formája, az Asta Laksmí, magában foglalja a gabona, a bátorság, a gyermekek és a tudás gazdagságát is: a hindu kultúra tágan érti a jólétet. A szoba Díváli előtti megtisztításáról szóló írásunk is innen indul.
Szaraszvatí
a tudás istennője
| Ábrázolás | Fehérbe öltözve vínán játszik, könyvet és malát tart, mellette egy hattyú. |
|---|---|
| Társa | Brahma. |
| Szerepe | A tanulás, a zene, a művészetek és a beszéd pártfogója. |
| Más nevei | Vání, Bháratí, Sáradá, Vágdéví. |
Szaraszvatí a Rigvédában még folyóként jelenik meg, és a víz áramlásából lett a szavak és a bölcsesség áramlása. Brahma társaként ő az a tudás, amely nélkül a teremtés el sem kezdődhet. Hattyújáról azt tartják, hogy képes szétválasztani a tejet a víztől: ez annak a képessége, hogy meg tudjuk különböztetni a valóságost a mulandótól.
Vaszant Pancsamín, a hindu naptár szerinti tavasz első napján tisztelik, amikor a diákok képe elé teszik könyveiket és tollaikat, a kisgyermekek pedig gyakran ekkor írják le első betűiket.
Párvatí
az erő istennője
| Ábrázolás | Általában Siva mellett, két vagy négy karral, néha oroszlánnal. |
|---|---|
| Társa | Siva. |
| Szerepe | Az anyaistennő; a termékenység, az odaadás és a házastársi szeretet. |
| Más nevei | Gaurí, Umá, Sakti, Ambiká, Annapúrná. |
Párvatí Himavat hegykirály leánya. Siva gyászában elmerült a meditációban, és ügyet sem vetett rá, ezért Párvatí maga is évekig tartó önmegtartóztatásba fogott, amíg Siva észre nem vette. Ez a türelem története lényege, és a hajadon nők ma is böjtölnek a nevében a jó házasságért.
Ő Ganésa és Kártikéja anyja, és az a szelíd arc, amelyből a hagyomány szerint Durga és Kálí is fakad, ezért értik ezeket az istennőket egyetlen isteni nőiség megnyilvánulásainak. Annapúrnaként ő táplálja a világot.
Ganésa
az akadályok elhárítója
| Ábrázolás | Elefántfejű, egyik agyara letört, kezében modak édesség, lábánál egérke. |
|---|---|
| Szerepe | Az akadályok elhárítója; a kezdetek, a bölcsesség és a tanulás ura. |
| Más nevei | Vinájaka, Vighnésvara, Ganapati, Ékadanta, Lambódara, Szidhivinájaka. |
Ganésa születéséről szövegenként más-más történet szól, a legismertebb szerint Párvatí fiút formál, hogy őrizze az ajtaját, Siva, aki nem ismeri, levágja a fejét, majd az első talált élőlény, egy elefánt fejével kelti életre. Az egyik történet szerint letört agyarából lett az a toll, amellyel lejegyezte a Mahábháratát, ahogyan Vjásza diktálta.
Minden púdzsa, utazás, vizsga vagy új vállalkozás előtt őt szólítják meg elsőként, ezért áll képe olyan gyakran a bejárati ajtó mellett. Ünnepe, a Ganésa Csaturthí azzal zárul, hogy agyagszobrait végigviszik az utcákon, és vízbe merítik.
Hanumán
a hűséges hívő
| Ábrázolás | Majomarcú (vánara), buzogánnyal; összetett kézzel térdel, vagy egy hegyet visz. |
|---|---|
| Szerepe | Ráma híve; az erő és az önzetlen szolgálat. |
| Más nevei | Márutí, Andzsanéja, Pavanputra, Badzsrangbalí, Szankat Mócsan, Mahávíra. |
Hanumán, a szél istenének fia, a Rámájana középpontjában áll. Átugorja az óceánt Lankáig, hogy megtalálja Szítát, és amikor Laksmana sebesülten fekszik, a Himalájába repül a szandzsívaní gyógynövényért; mivel nem tudja megállapítani, melyik az, az egész hegyet hozza vissza.
Az odaadás és a szolgálat megtestesítője. Hívei a Hanumán Csálíszát, Tulszídász költő negyven versszakát mondják, gyakran kedden és szombaton, és sokan malán számolják az ismétléseket.
Kártikéja
a háború istene
| Ábrázolás | Hat feje (vagy egy) van, vel nevű lándzsát tart, pávan lovagol; délen gyakran társaival, Vallival és Dévaszénával. |
|---|---|
| Szerepe | Az istenek seregének vezére. |
| Más nevei | Szkanda, Murugan, Szubrahmanja, Sanmukha, Kumára, Guha. |
Kártikéja, akit a tamil délen Murugannak hívnak, Siva és Párvatí fia, Ganésa testvére. A hagyományok eltérnek abban, melyik testvér az idősebb; Dél-Indiában sokan Kártikéját tartják annak. Táraka démon legyőzésére születik, hat feje pedig a Fiastyúk hat csillagleányától, a Krittikáktól ered, akik felnevelték.
Pávája a megzabolázott büszkeség, lándzsája az átható belátás jelképe. Különösen szeretik Tamilnáduban, Srí Lankán és Malajziában, ahol a Tháipúszam hatalmas körmeneteket vonz, győzelmét pedig a Szkanda Sasthí ünnepli.
Rádhá
az örök kedves
| Ábrázolás | Krisna mellett, gyakran kertben vagy tánc közben, élénk színű száriban, virágokkal. |
|---|---|
| Társa | Krisna. |
| Szerepe | A szeretet és az odaadás legmagasabb formája. |
| Más nevei | Rádhiká, Rádhárání, Kisórí, Sjámá. |
Rádhá vrindávani pásztorlány, Krisna kedvese. A régebbi szentírások alig említik; alakja a költészetben, mindenekelőtt Dzsajadéva 12. századi Gíta Góvindájában teljesedik ki, mígnem egész hagyományok helyezik a tisztelet középpontjába. Sokan Laksmí egyik formájaként tisztelik.
Szerelmét a lélek isteni iránti vágyaként értelmezik, ezért ő az eszményi bhakta, a tökéletes hívő. Vrindávanban az emberek köszönés helyett „Rádhé Rádhé” szavakkal üdvözlik egymást.
Kubéra
a gazdagság ura
| Ábrázolás | Pocakos, pénzzel teli edényt vagy ékszeres zsákot és bunkót tart; hátasa néha egy ember, innen a Nara-váhana név. |
|---|---|
| Szerepe | Az istenek kincstárnoka; az észak őrzője. |
| Más nevei | Kubéra, Dhanapati, Jaksarádzsa, Vaisravana, Nara-váhana. |
Kubéra a jaksák, a föld kincseit őrző természeti szellemek királya. A Rámájanában Rávana féltestvére, aki egykor Lankán uralkodott, amíg Rávana el nem űzte. Ugyanez az alak a buddhizmusba is átkerült Vaisravanaként, az egyik őrkirályként.
Laksmíval együtt Dhantéraszkor tisztelik, két nappal Díváli előtt, amikor sok család vásárol valamilyen fémtárgyat. A hindu dharmában ugyanakkora hangsúly esik a vagyon becsületes megszerzésére és megosztására, mint a megőrzésére, és Kubéra ennek gondos őrzője.
Istenség az otthonban
A múrti szent kép, amely formát ad, amelyen ima közben megpihenhet a figyelem. A templomokban felszentelési szertartással helyezik el; otthon a legtöbb család egyszerűen gondosan őrzi. Néhány szokás szinte mindenhol közös:
Következő: Vishnu: A hinduizmus fenntartó istenének megértéseOtthon · 8 perc olvasás
- Adjon a képnek tiszta, megemelt, saját helyet, mellmagasságban vagy afölött, soha ne a padlón vagy a fürdőszobában.
- Sokan a vásztu hagyományát követik, és az otthon északkeleti részén alakítják ki az oltárt, hogy ima közben kelet felé nézzenek.
- Ganésa gyakran a bejárat közelében áll, mivel őt szólítják meg elsőként.
- Minden reggel gyújtson egy mécsest vagy egy füstölőpálcikát, ajánljon fel egy virágot vagy egy kevés vizet, és mondja ki az istenség nevét.
Úgy látom, az oltár mérete sokkal kevésbé számít, mint a visszatérés: egy tenyérnyi sárgaréz Ganésa, akit minden reggel üdvözölnek, teljesebb oltár, mint egy szekrénynyi szobor, amely előtt senki sem áll meg.
Amire szüksége lesz
Egy kép, amely megszólítja, valami, amin felajánlhat, és egy tartó a reggeli füstölőhöz.














